Aknaszlatinai bányatavak sótűrő baktériumközösségeinek diverzitása

A Kárpát-medencére is kiterjedő egykori Paratethys-óceán elpárolgásából hatalmas sótömzsök keletkeztek a Miocén korban. Kárpátalja területén a 18. századtól számos híres sóbányát telepítettek. A beszivárgó felszíni vizek befullasztottak, később beomlasztottak több mélyen fekvő aknát, aminek következ...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author:
Other Authors:
Format: scientific student body thesis
Language:Hungarian
Published: 2016
Subjects:
Online Access:http://hdl.handle.net/10831/37952
Tags: Add Tag
Be the first to tag this record!
Description
Summary:A Kárpát-medencére is kiterjedő egykori Paratethys-óceán elpárolgásából hatalmas sótömzsök keletkeztek a Miocén korban. Kárpátalja területén a 18. századtól számos híres sóbányát telepítettek. A beszivárgó felszíni vizek befullasztottak, később beomlasztottak több mélyen fekvő aknát, aminek következményeként 2010-ben bezárták az aknaszlatinai sóbányát. A sótest feletti kavicsrétegben áramló csapadék és magas állású Tisza vize folyamatosan oldja a sótömzsöt, ami különböző típusú dolinák képződéséhez vezet. Ezek idővel vízzel telítődnek és ha a sóréteggel érintkeznek, sós tavakká alakulhatnak. Az általam vizsgált aknaszlatinai tavakban a sókoncentráció 2 és 253,5 ppt között változik. Korukat tekintve a legidősebb tó közel 100, a legfiatalabb kevesebb, mint 2 éves, fejlődésük napjainkban is tart. Sokféleségükből adódóan ezek a tavak „természetes laboratóriumként” szolgálhatnak a tavi szukcesszió vizsgálatához. Több tó antropogén hatásoknak is ki van téve. TDK munkám során tenyésztéses és molekuláris ujjlenyomat módszereket alkalmaztam a sóbányák helyén található tavakból gyűjtött víz- és üledékminták eddig még nem vizsgált baktériumközösségének feltárására és összehasonlítására. Az összesen 11 helyről származó víz- és üledékminták bakteriális diverzitását denaturáló gradiens gél elektroforézis mintázatuk alapján hasonlítottam össze. A tengervizes táptalajról nyert közel 150 izolátum 16S rRNS gén alapú azonosítása során az Actinobacteria (Arthrobacter, Knoellia, Rhodobacter), Bacteroidetes (Arenibacter), Firmicutes (Bacillus, Exiguobacterium, Fictibacillus, Planococcus) és Proteobacteria (Acinetobacter, Bowmanella, Idiomarona, Marinobacter, Parapusillimonas, Pseudomonas, Pseudoalteromonas, Proteus, Vibrio) törzsekbe tartozó, az irodalomban eltérő sótoleranciával jellemzett fajokat találtam, melyek jól mutatják a változatos sókoncentrációjú élőhelyekhez való adaptációt.
Physical Description:application/pdf