A menekültek mint politikai ellenség Orbán Viktor beszédeiben

Az elmúlt hónapokban a magyar és az európai unió országainak diskurzusát a migrációs kérdés tematizálta. A magyar politikát átjárták a politikai menekült, migráns, bevándorló, gazdasági bevándorló, illegális bevándorló, terrorista kifejezések. Kezdetben még csak nagyszámú bevándorlóról, majd migráci...

Teljes leírás

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Szerző:
Formátum: folyóiratcikk
Nyelv:magyar
Megjelenés: 2016
Tárgyszavak:
Online elérés:http://hdl.handle.net/10831/37430
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
id edit-10831-37430
recordtype dspace
institution L_EDIT
language Hungarian
topic politikatudomány
migráció
retorika
kommunikáció
Politikatudományi Tanulmányok
spellingShingle politikatudomány
migráció
retorika
kommunikáció
Politikatudományi Tanulmányok
Vékony, Dorottya
A menekültek mint politikai ellenség Orbán Viktor beszédeiben
topic_facet politikatudomány
migráció
retorika
kommunikáció
Politikatudományi Tanulmányok
description Az elmúlt hónapokban a magyar és az európai unió országainak diskurzusát a migrációs kérdés tematizálta. A magyar politikát átjárták a politikai menekült, migráns, bevándorló, gazdasági bevándorló, illegális bevándorló, terrorista kifejezések. Kezdetben még csak nagyszámú bevándorlóról, majd migrációs válságról, később pedig már újkori népvándorlásról hallhatunk. A migráció kérdése megosztja nemcsak a magyar, hanem az európai unió vezetőit és a közéletet is. A politika szemantikai terében az egyes csoportok eltérően értelmezik a menekülteket és ennek megfelelően a menekült helyzetre adott vagy adni kívánt megoldások is eltérőképpen fogalmazódnak meg. Dolgozatomban azt kívánom bemutatni, hogy Orbán Viktor beszédeiben az ellenségképző retorika 2015 szeptemberétől novemberéig hogyan jelenik meg a menekültkérdés kapcsán. Meglátásom szerint az orbáni migrációs retorikának két dimenziója van, az egyik a menekültekkel szemben megjelenő, a másik az Európai Unió baloldali liberális szegmensével szembeni ellenségkonstruáló diskurzus. Dolgozatomban ugyanakkor, annak terjedelmi okainál fogva jelenleg csak a migrációs, mint ellenségképző konstrukció szerepével foglalkozom és a menekültekkel kapcsolatos retorika Európai Unióval szemben megfogalmazott ellenségképét külön munkában tárgyalom. Írásomban továbbá nem kívánom a meghatározott négy hónap minden orbáni megnyilatkozását vizsgálni, csupán bizonyos, a téma szempontjából meghatározó interjút és felszólalást elemzek, így a péntek reggeli Kossuth Rádió 180 percében adott interjúkat, a szeptember 21-i és november 16-i parlamenti felszólalásokat és az október 22-én az Európai Néppárt Kongresszusán tartott beszédeit veszem górcső alá. Dolgozatomban elsőként röviden bemutatom az ellenségképzés elméleti hátterét, majd vázolom, hogy az elméletben megfogalmazott ellenségkonstruálás a gyakorlatban hogyan jelenik meg az orbáni retorikában. Írásom ezen fejezeteiben elsőként megpróbálom beazonosítani a menekültekkel, mint ellenségekkel szembeni aszimmetrikus ellentétpárokat, majd ezt követően a megkülönböztetést a káosz és a kozmosz bipoláris világrend síkján elemzem. Mivel a politika szereplői általában olyan módon csinálnak riválisukból ellenséget, hogy nem a másik politikai programjáról és stratégiájáról beszélnek, hanem az illető személyéről, ezt követően bemutatom, Orbán Viktor beszédeiben az ellenségnek milyen tulajdonságai és milyen magatartásai jelennek meg. „Az ellenségkonstruálás második nagy területe a tettek világa, ahol is azon állítás körül forog a szó, hogy a politikai ellenfél tudatos károkozója a közösségnek.” Dolgozatomban mindezek alapján következő lépésként megvizsgálom a migránsok milyen olyan tetteket hajtottak végre, amelyeknek következményeként, a politika világában, mint legitim szereplőknek, a továbbiakban nincs helyük. „Az ellenségcsináló beszéd adekvát beszédmódja a demagógia, amelynek képviselője, pszichológiai szempontból nézve, hazug ígéretekkel, érzelmek szításával és ellenőrizetlen előítéletek felhasználásával tesz szert népszerűségre és hatalomra.” A demagóg beszédmódra jellemző, hogy az ellenségnek tételez egy rejtőzködő vonást, az ellenséget egyfajta láthatatlan ellenségként ábrázolja, amely nehezen felismerhető, leleplezendő ellenség. A másik fontos vonása a demagóg beszédmódnak a mozgósítás, az, hogy a demagóg mindent megtesz annak érdekében, hogy a rend világát megvédje a káosztól. Az ellenségkonstruálás ezen dimenziójában így arra keresem a választ, hogy az orbáni retorikában a demagóg beszédmódra jellemző két tényező megjelenik - e és ha igen, akkor hogyan értelmezhetjük a migránskérdés kontextusában. Végül pedig kitérek Magyarországra, a kozmosz világára, ahol a szabályok és a parancsoló kötelességek érvényesülnek, amelynek feladata Magyarország és egész Európa ezeréves határainak megvédése.
format Journal Article
physical application/pdf
author Vékony, Dorottya
author_facet Vékony, Dorottya
title A menekültek mint politikai ellenség Orbán Viktor beszédeiben
title_short A menekültek mint politikai ellenség Orbán Viktor beszédeiben
title_full A menekültek mint politikai ellenség Orbán Viktor beszédeiben
title_fullStr A menekültek mint politikai ellenség Orbán Viktor beszédeiben
title_full_unstemmed A menekültek mint politikai ellenség Orbán Viktor beszédeiben
title_sort menekültek mint politikai ellenség orbán viktor beszédeiben
publishDate 2016
publishDateSort 2016
url http://hdl.handle.net/10831/37430
first_indexed 2018-08-31T10:50:20Z
last_indexed 2023-09-01T11:39:56Z
_version_ 1775827625430745088
spelling edit-10831-374302018-08-31T10:50:20Z A menekültek mint politikai ellenség Orbán Viktor beszédeiben Vékony, Dorottya politikatudomány migráció retorika kommunikáció Politikatudományi Tanulmányok Az elmúlt hónapokban a magyar és az európai unió országainak diskurzusát a migrációs kérdés tematizálta. A magyar politikát átjárták a politikai menekült, migráns, bevándorló, gazdasági bevándorló, illegális bevándorló, terrorista kifejezések. Kezdetben még csak nagyszámú bevándorlóról, majd migrációs válságról, később pedig már újkori népvándorlásról hallhatunk. A migráció kérdése megosztja nemcsak a magyar, hanem az európai unió vezetőit és a közéletet is. A politika szemantikai terében az egyes csoportok eltérően értelmezik a menekülteket és ennek megfelelően a menekült helyzetre adott vagy adni kívánt megoldások is eltérőképpen fogalmazódnak meg. Dolgozatomban azt kívánom bemutatni, hogy Orbán Viktor beszédeiben az ellenségképző retorika 2015 szeptemberétől novemberéig hogyan jelenik meg a menekültkérdés kapcsán. Meglátásom szerint az orbáni migrációs retorikának két dimenziója van, az egyik a menekültekkel szemben megjelenő, a másik az Európai Unió baloldali liberális szegmensével szembeni ellenségkonstruáló diskurzus. Dolgozatomban ugyanakkor, annak terjedelmi okainál fogva jelenleg csak a migrációs, mint ellenségképző konstrukció szerepével foglalkozom és a menekültekkel kapcsolatos retorika Európai Unióval szemben megfogalmazott ellenségképét külön munkában tárgyalom. Írásomban továbbá nem kívánom a meghatározott négy hónap minden orbáni megnyilatkozását vizsgálni, csupán bizonyos, a téma szempontjából meghatározó interjút és felszólalást elemzek, így a péntek reggeli Kossuth Rádió 180 percében adott interjúkat, a szeptember 21-i és november 16-i parlamenti felszólalásokat és az október 22-én az Európai Néppárt Kongresszusán tartott beszédeit veszem górcső alá. Dolgozatomban elsőként röviden bemutatom az ellenségképzés elméleti hátterét, majd vázolom, hogy az elméletben megfogalmazott ellenségkonstruálás a gyakorlatban hogyan jelenik meg az orbáni retorikában. Írásom ezen fejezeteiben elsőként megpróbálom beazonosítani a menekültekkel, mint ellenségekkel szembeni aszimmetrikus ellentétpárokat, majd ezt követően a megkülönböztetést a káosz és a kozmosz bipoláris világrend síkján elemzem. Mivel a politika szereplői általában olyan módon csinálnak riválisukból ellenséget, hogy nem a másik politikai programjáról és stratégiájáról beszélnek, hanem az illető személyéről, ezt követően bemutatom, Orbán Viktor beszédeiben az ellenségnek milyen tulajdonságai és milyen magatartásai jelennek meg. „Az ellenségkonstruálás második nagy területe a tettek világa, ahol is azon állítás körül forog a szó, hogy a politikai ellenfél tudatos károkozója a közösségnek.” Dolgozatomban mindezek alapján következő lépésként megvizsgálom a migránsok milyen olyan tetteket hajtottak végre, amelyeknek következményeként, a politika világában, mint legitim szereplőknek, a továbbiakban nincs helyük. „Az ellenségcsináló beszéd adekvát beszédmódja a demagógia, amelynek képviselője, pszichológiai szempontból nézve, hazug ígéretekkel, érzelmek szításával és ellenőrizetlen előítéletek felhasználásával tesz szert népszerűségre és hatalomra.” A demagóg beszédmódra jellemző, hogy az ellenségnek tételez egy rejtőzködő vonást, az ellenséget egyfajta láthatatlan ellenségként ábrázolja, amely nehezen felismerhető, leleplezendő ellenség. A másik fontos vonása a demagóg beszédmódnak a mozgósítás, az, hogy a demagóg mindent megtesz annak érdekében, hogy a rend világát megvédje a káosztól. Az ellenségkonstruálás ezen dimenziójában így arra keresem a választ, hogy az orbáni retorikában a demagóg beszédmódra jellemző két tényező megjelenik - e és ha igen, akkor hogyan értelmezhetjük a migránskérdés kontextusában. Végül pedig kitérek Magyarországra, a kozmosz világára, ahol a szabályok és a parancsoló kötelességek érvényesülnek, amelynek feladata Magyarország és egész Európa ezeréves határainak megvédése. 2016 info:eu-repo/semantics/article http://hdl.handle.net/10831/37430 elte:Politikatudományi Tanulmányok elte:29 elte:21 hun info:eu-repo/semantics/openAccess application/pdf LOMS: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/37430/1/Poltud_tan_2016_Vekony_Dorottya_21-29.pdf
score 13,3692665